A csehországi sörkultúra
Mielőtt sörözni indulnánk, nem árt, ha megjegyzünk néhány alapvető információt:
Az étteremben csapolt sör márkáját az adott hely céhtáblája jelzi. Más sörre ne számítsunk!
A sört Csehországban félliteres korsóból isszák, külön kell szólni, ha csak egy pohár (0,33 l), azaz „kis sört” kérünk.
A világ legjobb söre egyben a legolcsóbb is! Egy korsó ára általában 17 – 30 Cseh Korona között mozog (0,70–1,05 Euró).
Ha simán csak sört rendelünk, tízfokosat kapunk, erősebbet (általában tizenkét fokosat) külön kell kérnünk.
Amikor üres korsónkat az asztalra helyezzük, az gyakran egyúttal jelzés a pincérnek, hogy hozza is a következőt!
Az asztalon fekvő számlánkra a pincér minden egyes sör után csak egy vonalat húz. Így fér el a keskeny cetlin a legtöbb sör!
A pincérek többségének jelmondata: Mindig akad hely még egy sör számára!
A csehek a sört nemzeti italuknak tartják. Barna, világos, kevert, élesztős sör… A cseh sörpiacon jelenleg több mint 470 sörfajtát találhatunk. Természetesen mindenhol fogyasztható - a cseh éttermekben, kerthelyiségekben és szórakozóhelyeken egyaránt. A legkedveltebbek az első osztályú világos ászoksörök és a barna sörök. A sörözés elválaszthatatlan a jellegzetes cseh kocsmák és sörözők légkörétől, illetve a csehekre annyira jellemző baráti eszmecseréktől.
A legismertebb cseh sörök
Pilsner Urquell (www.pilsner-urquell.cz) és Budějovický Budvar (külföldön Budweiserként ismerik) (www.budvar.cz) – e két márkanév alatt az egész világon számos utánzat létezik, ám csak a Pilzenben és České Budějovicében készített fenséges és összetéveszthetetlen zamatú sörök az eredetiek. A kedvelt cseh sörök közé tartozik a Gambrinus (www.gambrinus.cz), a Staropramen (www.staropramen.cz), a Krušovice (www.krusovice.net), a Radegast (www.radegast.cz), a Bernard (www.bernard.cz), a Velkopopovický kozel (www.kozel.cz) és még sok másik.
Az említetteken kívül Csehországban kis házi sörfőzdéket is találhatunk, amelyekhez stílusos sörözők is tartoznak – pl. az Eggenberg (www.eggenberg.cz) Český Krumlovban.
Mitől és miért pilseni a pilseni sör?
„Sörözgetés és az olvasói kérdések böngészése közepette jutott eszünkbe egy kérdés, amire a társaságból senki nem tudta a választ: miért pilseni a pilseni sör, illetve miben különbözik a többi típustól?”
A manapság elterjedt sörök két nagy csoportba oszthatók: az ale és a lager típusúakra. A Nagy-Britanniában népszerű ale típusú sörök felsőerjesztésű sörök, ekkor ún. felsőerjesztésű élesztőt használnak a főzés során. Közel szobahőmérsékleten, 10-21°C fokon, viszonylag rövid ideig erjesztik őket. Az erjesztés módjának köszönhetően az élesztő sok mellékterméke marad a sörben, ettől lesznek az ale-ek oly jellegzetes - bizonyos esetekben gyümölcsös, olajos - ízűek.
A világ sörtermelésének, illetve értékesítésének 90 százalékát adó lager sörök tiszta, átlátszó, alsóerjedésű, világos sörök. Az erjedés kevéssel fagypont felett zajlik, s ezért hosszabb ideig is - gyakran több hónapig - tart, mint az ale esetében. Neve is innen ered: a német "lagern" elraktározni, félretenni szóból származik, a magyarban ezt a sörtípust nevezzük ászoknak.
A legszélesebb körben ismert és utánzott lager a pilseni. Nevét a csehországi Plzen (németesen Pilsen) városáról kapta, itt készítették el ugyanis 1842-ben az "etalont". Jellegzetesen friss, fanyar ízét, tartós habkoronáját bőséges komlótartalmának köszönheti. A németek szerint igaz, hogy ezt a sörtípust a csehországi Pilsenben főzték először, de ebben az ott és Bohémia más sörfőzdéiben tevékenykedő bajor sörmestereké a döntő szerep: az ő tapasztalatuk tette az Pilsner Urquellt etalon sörré. A Plzensky Prazdroj, amit a világ Pilsner Urquell néven ismer, körülbelül annyit tesz, mint "Pilseni az (ős)eredeti forrásból", így kívánva megkülönböztetni a többi "pilsenitől".
Érdekes módon az erősen komlózott pilseni nem egykönnyen nyerte meg a gyengébb és lágyabb sörökhöz szokott németek tetszését. A pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és innét elterjedve lett a németek, majd Európa legkedveltebb söre.